Biliárd Asztal bérlés
Online ajánlatkérés
A biliárd egy nagyon közkedvelt és ismert játék, amelynek számos változata létezik, a lényeg azonban minden típusnál ugyanaz: egy speciális asztalon a golyókat a dákóbot segítségével kell irányítgatni. Egyszerűen hangzik? Pedig nem az! De talán éppen emiatt közkedvelt annyira: könnyűnek tűnik, mégis kell hozzá ügyesség, valamint stratégiai gondolkodásmód, na meg persze néhány ital és egy jó partner (jó társaság) sem árt hozzá. Ha jól meggondoljuk, akkor ezzel le is írtuk a tökéletes este receptjét. De honnan szerezzünk biliárd asztalt? Mi sem könnyebb ennél: béreljünk!
Bérelhető biliárd asztalunk méretei
- Szélesség: 134 cm
- Magasság 80 cm
- Hosszúság: 235 cm
- Helyigénye minimum 400 cm x 440 cm
A pool biliárd asztal helyigénye 400 cm x 450 cm, azaz minimum ennyi helyre lesz szükség a kényelmes játékhoz!
Miért jó biliárdozni?
A biliárd elég egyszerűnek hangzik, ám aki valaha megpróbálkozott bármelyik változatával is, az jól tudja, hogy cseppet sem könnyű azokat a bizonyos golyókat egy hosszú „bottal” terelgetni, hiszen már az sem mindegy, hogyan fogjuk a dákót. Ennek ellenére a biliárd rendkívül szórakoztató, valamint népszerű játék volt mindig – és az ma is – szóval érdemes közelebbről is megismerkedni vele, nem utolsósorban azért is, mert a biliárd:
- fejleszti a koncentrációképességet
- stratégiai gondolkodásra ösztönöz
- javítja a szem-kéz koordinációt
- lenyugtat
- és nagyon szexi
Miért jó biliárd asztalt bérelni?
Egy biliárd asztal kikölcsönzése akkor jó választás, ha különleges életérzést is szeretnél a játék öröme mellé, hiszen a pool biliárd sokkal több, mint a golyók lökdösése az asztalon. Keveredik benne a múlt patinája, eleganciája, a ’70-es, ’80-as évek féktelensége és a mai kor modernsége… Éld át, érezd te is és hagyd, hogy magával ragadjon a játék varázsa. Mert a pool biliárdnak valóban varázsa van! Persze tudjuk, hogy egy biliárd asztal megvásárlása nem feltétlenül gazdaságos és ésszerű döntés, éppen ezért foglalkozunk a bérbeadásával.
Biliárd asztal bérelni remek döntés:
- mert nem kell a tárolásával foglalkoznod, amikor épp nincs rá szükséged, esetleg az eladással
- bajlódni, ha meguntad
- mert nem a te feladatod a karbantartása
- mert minden rendezvényt feldob, legyen szó legénybúcsúról, szülinapról vagy céges buliról
Amit biliárd asztalunkról tudni érdemes
Az általunk kínált biliárd asztal (2020-as beszerzésű) elegáns, magas minőségű Buffalo Eliminator asztal, modern dizájnnal, krómozott sarokvédőkkel, szintezhető lábakkal, zöld posztóval, golyógyűjtővel, amely a legmagasabb igényeket is kielégíti.
A játék bérlése esetén biztosítjuk a golyókészletet, a háromszöget, a billiárd dákót és a hozzá tartozó krétát is.
Biliárd asztalunk új, kifogástalan állapotú, amely már a legelegánsabb szállodákban is bizonyított.
Amire a biliárd asztal bérlésénél érdemes figyelni
Mielőtt lelkesen belefognál egy biliárd asztal kibérlésébe, érdemes pár szemszögből megvizsgálnod a helyzetet és feltenni magadnak néhány kérdést:
- Van elég hely az asztal számára, illetve hogy kényelmesen körbejárjuk a játék közben? (A biliárd asztal helyigénye minimum 4 méter x 4,5 méter!)
- Mi a célom? Csak szórakozni szeretnénk a barátokkal egy kicsit mondjuk egy szülinapon vagy komoly játékra készülünk? (Az általunk kínált asztal magas minőségű, biliárdasztal.)
- Elég lesz egy asztal?
- A bérlés díja mit tartalmaz? Csak az asztalt? Az asztalt, a golyókészletet, a háromszöget, a billiárd dákót és a hozzá tartozó krétát is? Kiszállítást, üzembe helyezést?
A biliárd asztal bérlésének menete
Reméljük, megjött a kedved, hogy kibérelj egy biliárd asztalt! Ha a válasz igen, akkor lépj kapcsolatba velünk telefonon vagy e-mailben (mi inkább utóbbit szeretjük, jellemzően 24 órán belül válaszolunk is), egyeztessük, hogy pontosan mikor és mennyi időre bérelnéd ki az asztalunkat, milyen címre kell szállítanunk és esetlegesen mire számítsunk a helyszínen (emelet, lépcső stb.).
A részletek egyeztetését követően pedig mi már küldjük is az árajánlatunkat, amely minden költséget tartalmaz.
Bár a biliárd asztal bérlése nálunk nagyon egyszerű, ám még gördülékenyebbé teheted a folyamatot, ha a kapcsolatfelvételkor megadod a következő adatokat is:
- a bérlés dátuma
- a telepítés pontos címe
- hány órára kell készenlétbe állnia a biliárd asztalnak
- mikor kell elszállítanunk
- kapcsolattartó neve és telefonszáma (aki a helyszínen segíti majd a szállításért felelős kollegáinkat)
- számlázással összefüggő adatok
Hasznos információk a biliárd asztal bérléséhez
- árajánlatunk már minden költséget tartalmaz (szállítás, telepítés stb.)
- a biliárd asztalt szakembereink szállítják a megadott címre, telepítése kb 0,5-1óra
- a biliárd asztal kezelése nem igényel semmilyen különleges tudást vagy gyakorlatot szervizes munkatársunk telefonon bármikor elérhető
- asztalaink "free playre" vannak állítva, pénz vagy zseton nem szükséges
- fontos, hogy az asztalra semmilyen pohár ne kerüljön
- a biliárd szállítás kapcsán kiemelten fontos hogy a telepítés helyszínén közeli parkolót biztosíts
- ha a szállítás során speciális körülményeket is figyelembe kell vennünk (emelet lépcső stb.), ezeket jelezd nekünk a kapcsolatfelvételkor
- amennyiben a helyszínen van lift/ teherlift, lehetőség szerint, küldd meg a méreteit, mivel a szállítás szempontjából ez nagyon fontos információ nekünk
A pool biliárd általános szabályai
1.) Asztalok, golyók, felszerelések
A BCA (Billiard Congress of America) által előírt szabványoknak meg kell felelniük. A játék megkezdése előtt az asztalt a következő jelekkel kell ellátni:
- homlokpont,
- homlokvonal,
- középpont,
- tőpont,
- háromszög és hosszvonal.
2.) A golyók felrakása
A golyók felrakásához a háromszöget kell használnunk. Az első golyót a tőpontra kell tenni, és a többi golyót az asztal hossztengelyével párhuzamosan, középre kell felrakni úgy, hogy minden golyó érintse a mellette álló golyókat. 9-es játéknál rombusz is alkalmazható a golyók felállításához.
3.) A fehér golyó meglökése
A fehér golyót csak a dákó végén lévő bőrrel érinthetjük meg, ekkor minősül a lökés szabályosnak. Bármilyen más érintés hibának minősül.
4.) A kezdés eldöntése
A két játékosnak úgynevezett tempólökést kell elvégeznie. Egyforma méretű és súlyú fehér golyókat használjunk, ha ez nem lehetséges, akkor csak egyszínű golyók alkalmazhatók. Mindkét játékos a homlokvonal mögé helyezi a golyót az asztal jobb, illetve bal oldalán. Ezután lehetőleg egy időben a tőfalra lökik a golyót úgy, hogy az onnan visszajöjjön a homlokfalhoz. Akinek a golyója közelebb áll meg a homlokfal éléhez, az dönt, hogy kezd, vagy átadja a kezdés jogát.
A tempólökés azonnali elvesztését vonja maga után, ha:
- a játékos átlöki a golyót az ellenfél térfelére
- a golyó nem ér hozzá a tőfalhoz,
- a golyó beleesik valamelyik lyukba,
- a golyó felugrik az asztalon,
- a golyó hozzáér a hosszú falhoz, vagy
- a golyó úgy áll meg a lyukban, hogy elhagyta a homlokfal élét.
- Ha mindkét játékos hibázik, vagy a játékvezető nem tudja eldönteni, hogy ki nyerte a tempólökést, akkor a golyókat vissza kell rakni, és új tempólökést kell elvégezni. Hivatalos versenyeknél nincs pénzfeldobás.
5.) Fehér golyó kezdéskor
A kezdő játékos a fehér golyót a homlokvonal mögött bárhol elhelyezheti. A játék akkor kezdődik el, ha a játékos a dákó végén levő bőrrel meglöki a golyót, és az átmegy a homlokvonalon.
6.) Fehér golyó a kézben a homlokvonal mögött
A kezdéskor leesett fehér golyót úgy kell elhelyezni a következő játékosnak, hogy az nem lehet a homlokvonal előtt, illetve rajta, mert ha ellöki a golyót, akkor ez hibának minősül. Lökéskor a fehér golyónak át kell haladnia a homlokvonalon, és csak ezután találhat el golyót. Kivételt képez a 9-es játék.
7.) A belökött golyó
Akkor tekintünk egy golyót belököttnek, ha az szabályos lökéssel került lyukba. A lyukból a játéktérre visszapattanó golyó nem belökött golyó.
8.) A golyó helyzete
A golyó helyzetét az a pont határozza meg, ahol érinti az asztalt.
9.) A láb
Lökéskor legalább az egyik lábnak a földön kell lennie, ellenkező esetben hiba történt. A lábméretnek megfelelő cipőben lehet csak játszani.
10.) Lökés, ha a golyók mozognak
Ha a golyók nem állnak meg, és a játékos lök, az hibának minősül. A forgó, pörgő golyó is mozgó golyónak minősül.
11.) Általános szabály minden hibánál
Ha a játékos hibát követ el, akkor:- elveszti a lökés jogát,- a hibával belökött golyónak nincs pontértéke,- a golyót vissza kell helyezni, ha a játék szabálya ezt írja elő.
12.) A szabályos lökés
A lökő játékosnak a szabályban előírt golyót el kell találnia, annak be kell esnie a lyukba, de ha nem, akkor a fehér golyónak vagy az eltalált golyónak vagy a lökéskor megmozdult bármelyik golyónak hozzá kell érnie valamelyik falhoz. Ellenkező esetben a lökés hibás. (Az együttes találat hibának minősül.)
13.) A golyók elmozdítása
A játék során, ha a játékos elmozdít egy golyót a testével, ruhájával, a krétával vagy a gereblyével, az hibának minősül. Az elmozdult golyók maradnak az új helyükön, és az ellenfél kézből játszik.
14.) Kettős érintés és tolás
Ha a dákón lévő bőrrel kétszer vagy hosszan érünk a fehér golyóhoz, akkor ez hibának tekintendő. Ha a meglökni kívánt golyó hozzáér a fehér golyóhoz, a célgolyó irányába nem lökhetünk. Lökéskor a golyónak mozdulnia kell
15.) Szabálytalan ugratás
Ha a fehér golyót a közepe alatt lökjük meg, és így átugratjuk azt a golyót, amelyik akadályoz bennünket a célzásban, e cselekedet hibának minősül.
16.) Ugratás
Csak olyan játékoknál lehetséges, ahol a szabály engedélyezi. Csak megemelt dákóval lehet szabályos ugratást lökni.
17.) Asztalról kilökött golyók
Akkor tekintünk egy golyót kilököttnek, ha a lökés után a golyó nincs a játéktéren, vagy valamelyik lyukban. Az asztalról kilökött golyót a tőpontra kell visszaállítani (kivétel a 9-es játék, ahol csak a 9-es golyót kell visszarakni.
18.) A hibák meghatározása
A hiba fogalmát a következő tényállások merítik ki:
a) A fehér (dákóval meglökött) golyó nem talál színes golyót (mindhárom játéknem), vagy pedig elsőnek nem a célgolyót találja (8-as, illetve 9-es játék). Ha valaki egy másik golyóhoz ragadó fehér golyót vele ellentétes irányba lök el, ez nem tekinthető úgy, mintha a szóban forgó golyót eltalálta volna.
b) A fehér golyó ugyan elsőnek a célgolyót találja (mindegyik játéknem), de aztán egyik golyó sem ér falat, és nem is kerül lyukba színes golyó.
c) A fehér golyó lyukba esik.
d) A fehér golyó elhagyja a játékmezőt, és ott áll meg.
e) Valamelyik célgolyó elhagyja a játékmezőt, és ott áll meg (kivétel a 14/1-es játék).
f) A játékos lökés előtt, alatt vagy után dákóval, ruházatával vagy valamely testrészével hozzáér valamelyik golyóhoz (pl. ráejti a krétát a golyóra stb.).
g) A játékos úgy játszik rá egy falhoz ragadó golyóra, hogy ezt követően a golyó nem érint egy másik falat, vagy valamelyik golyó nem kerül a lyukba, illetve a fehér golyó nem ér falat.
h) Lökés közben a játékosoknak legalább egyik lába nem ér a padlóhoz.
i) A játékos tovább lök, mielőtt mindegyik golyó megállna.
j) Amennyiben a fehér golyó elsőnek egy falhoz ragadó golyót talál, ezt követően az alábbi feltételek egyikét teljesíteni kell:
- valamelyik golyónak lyukba kell esnie,
- a fehér golyónak falat kell érnie,
- a ragadó golyónak egy másik falat is kell érnie (tehát nem csupán le kell pattannia arról a falról,
amelyhez hozzáragad); - egy másik célgolyónak falat kell érnie, mégpedig olyan falat, amelyhez még nem ért hozzá.
Amennyiben a versenyző e feltételek egyikét sem teljesíti, hibát követ el.
k) A játékos túlságosan mélyen löki meg a golyót, és szándékos ún. gikszerrel tesz kísérletet valamelyik golyó átugratására. Ugratásnál a gikszer mindig hibának minősül. Szabályértelmezés: már maga az ilyesfajta kísérlet is hibának minősül, függetlenül attól, hogy sikerül-e a szándékos gikszerrel az átugratás. Ilyen esetben az a meghatározó, hogy valóban állt-e az adott helyen olyan golyó, amelyet át "kellett" volna ugratni. Ha tehát nem volt útban golyó, nem lehet szó az e szabály értelmében vett ugratásról. Hibának számít viszont az is, ha ilyen lökés következtében a játékos szándéka ellenére a fehér golyó átugrik egy másik golyót.
l) Amennyiben a fehér golyó valamelyik célgolyóhoz ragad, e golyó normál lökéssel is megjátszható, és ha megmozdul, úgy kell tekinteni, hogy a fehér eltalálta. Közben ügyelni kell arra, hogy harmadik golyóhoz ne érjen hozzá a dákó vagy a fehér golyó, illetve a célgolyó, és ily módon az ne mozduljon be.
m) Amennyiben a fehér golyó nem ragad hozzá valamelyik célgolyóhoz, hibának számít, ha a dákó kétszer találkozik a fehér golyóval, vagy még hozzáér, amikor az már éri a célgolyót. Szabályértelmezés: mindig hibának számít, ha a dákó kétszer érinti a fehér golyót.
n) A játékosnak golyó a kézben pozíciója van és a homlokmezőből kell löknie; a játékvezető felhívja a figyelmét arra, hogy a fehér golyó nem a homlokmezőben áll, de a játékos tovább játszik.
19.) Háromhiba büntetés
Ha valamelyik játékos hibát követ el, ezt regisztrálni kell (kivétel: kezdőlökés a 14/1-es játékban). Amennyiben a következő lökése korrekt lesz, azaz golyót lök valamelyik lyukba vagy valamelyik falra, e hiba semmisnek tekintendő. Ha viszont következő lökésével ismét hibát követ el, már két hibapont lesz a rovásán, de e két hibát is semmissé teheti, ha következő lökése korrekt lesz. Amennyiben azonban egymás után három hibát követ el, az úgynevezett háromhiba-büntetést kapja:
a) A 14/1-es játékban 18 pontot kell tőle levonni. Ellenfele megkövetelheti, hogy újból állítsák fel a golyókat, és a hibát elkövető játékos ismét kezdőlökést végezzen.
b) A 9-es játékban játékvesztesnek kell nyilvánítani.
c) A 8-asban nincs játékvesztés.
Szabályértelmezés: nem tekinthető tehát hibának, ha a fehér golyó a karambol után falat ér, vagy ha ezután a megjátszott golyó egy másik falat, illetve valamelyik golyó bármelyik falat éri. Azt a játékost, akinek már két hibája (vagy hibakombinácója és/vagy a fent említett lökéskombinációja) lett regisztrálva, vagy a játékvezetőnek vagy ellenfelének figyelmeztetnie kell e körülményre, egyébként nem szabad alkalmazni a háromhiba-büntetést, és csak két hibája lesz továbbra is.
20.) Szándékos hibák és sportszerűtlen magatartás
Minden hiba szándékosan is elkövethető. Ha valamelyik játékos nyilvánvalóan szándékosan követ el hibát azért, hogy valamely golyó helyzetét megváltoztassa, e cselekmény sportszerűtlen magatartásnak minősül. Szabályértelmezés: háromféle hibát különböztetünk meg.
Ezek:
a) nem szándékos hiba, amely kihagyás, figyelmetlenség vagy nem tökéletes kivitel következménye;
b) korrekt szándékos (taktikai) hiba, amikor is a játékos korrekt módon löki meg a dákóval a fehér golyót;
c) sportszerűtlen magatartásnak minősülő minden egyéb hiba.
21.) Hiba utáni eljárás
Hiba után az alábbiak szerint kell eljárni:
a) a lökés jogát az ellenfél kapja meg;
b) a hiba folytán lyukba került golyókat vissza kell állítani a tőpontra, illetve a hosszvonalra, ha a játék szabálya előírja;
c) az ellenfél a fehérgolyó kézben lehetőséggel élhet (kivétel a 14/1-es játék: ha a fehér golyó lyukba került vagy elhagyta a játékmezőt, akkor a játékos csak a homlokmezőből játszhat előre).
22.) Biztonsági játék
22.1.) Általános alapelvek
A biztonsági lökések megengedettek. Miután a fehér golyó érintett egy célgolyót, a célgolyónak vagy egy másik golyónak, illetve a fehér golyónak érintenie kell valamelyik falat, vagy pedig valamelyik golyónak lyukba kell esnie. Ha a játékosnak ez nem sikerül, hibát követ el, és ellenfele következik lökésre. Szabályértelmezés: biztonsági lökések után mindig az ellenfél következik játékra. Csak a 14/1-es játékban kell visszatenni a biztonsági lökésnél belökött golyót. A biztonsági lökéseket be kell mondani (kivétel a 9-es játék). Ha a játékos ezt nem közli a játékvezetővel (ha nincs, akkor az ellenfelével), akkor - amennyiben a be nem mondott biztonsági lökéskor belökte saját golyóját a lyukba - tovább kell löknie.
23. Meghatározások
23.1. A golyók visszaállítása
Minden olyan golyót, amely hiba vagy biztonsági játék következtében kerül lyukba, vissza kell helyezni, ha a szabály előírja. Ha egynél több célgolyót kelt visszaállítani, e golyókat a tőponthoz lehető legközelebb, a hosszvonalra kell állítani. A visszahelyezett golyóknak érinteniük kell egymást, és lehetőleg úgy kell felrakni azokat az asztalra, hogy az ott levő golyókhoz a lehető legközelebb álljanak és ne ragadjanak, de ha hozzáérnek valamelyik asztalon levő golyóhoz, az is elfogadott. Abban az esetben, ha az egész hosszvonal foglalt, a golyót a hosszvonal tőpont előtti, meghosszabbított részére kell állítani. Minden golyót a játékvezető állít fel, de a lökésre következő játékos kérheti, hogy a játékvezető újból állítsa fel őket. A golyókat számsorrendben kell felrakni. Ez azt jelenti, hogy a tőponthoz legközelebb a kisebb számú golyót, majd mögé a többit, emelkedő számsorrendben. A 8-as játékban a hibával eltett vagy biztonsági lökéssel belökött 8-as golyó játékvesztéssel jár. 9-es játékban a hibával eltett 9-es golyó nem jár a játék elvesztésével, a 9-es golyót vissza kell helyezni a tőpontra, és a következő játékos kézből játszhat. Szabályértelmezés: a játékvezetőre tartozik, hogy eldöntse, fel kell-e újból állítani azokat a golyókat, amelyeket a biztonsági lökés után a szabály értelmében már felállított, de a következő játékosnak valami miatt nem tetszik.
23.2. A golyók kiugrása
a) Hiba, lökésjog elvesztése
Ha a fehér golyó a játékmezőn kívül áll meg, hibának számít. Ha valamelyik célgolyó áll meg a játékmezőn kívül, az is hibának minősül (kivétel a 14/1-es játék). Mindkét esetben az ellenfél következik lökésre, és golyó a kézben pozíciója lesz. A célgolyókat vissza kell állítani a tőpontra (kivétel: az ellenfél golyója a 8-as játékban), és csak a 9-es golyót kell visszatenni a 9-es játékban.
b) Az asztalra visszaugró golyók
Ha a fehér golyó elhagyja a játékmezőt, de aztán magától visszatér, e körülmény nem számít hibának. (De pl. ha az asztalon felejtett krétáról jön vissza, az már hiba.)
c) Világítótestek az asztal felett
Az asztal felett levő világítótestek az asztal részét képezik. Ha egy golyó felugrik és hozzáér a világítótesthez, de ezután visszaesik a játékmezőbe, ez az esemény nem számít hibának.
d) A lyukból visszaugró golyó
Amennyiben a fehér vagy valamelyik színes golyó lyukba esik, majd magától visszatér a játékmezőre, nem tekinthető lyukba küldött golyónak. Ott kell hagyni, ahol megállt.
e) Külső behatás
Ha egy vagy több golyó külső behatásra elmozdul, a játékvezetőnek meg kell kísérelnie a lehető legpontosabban visszatenni azokat az eredeti állásba. Ha egy lyukhoz közel álló golyó külső behatásra belesik a szóban forgó lyukba, a játékvezetőnek e golyót lehetőleg pontosan vissza kell helyeznie eredeti helyzetébe. Ezek után az éppen soron levő játékos tovább lökhet.
23.3.) Inkorrekt asztaljelölések
A játékosnak tilos krétával vagy egyéb eszközzel jeleket rajzolni az oldalfalra vagy a játékmező posztójára, hogy ezek révén például jobban fel tudja mérni a szögeket. Az ilyen cselekmény sportszerűtlen magatartásnak és hibának minősül - az ellenfél golyó a kézben állásból játszhat.
23.4.) A távolság felbecsülése
A játékosnak nem szabad sem golyóval, sem a háromszöggel, sem egyéb segédeszközzel felmérni, hogy a fehér vagy valamelyik színes golyó átfér-e egy résen vagy \\\\\\\"kiskapun\\\\\\\". Kizárólag a kézben tartott dákóval szabad ilyesfajta becsléseket végezni. Ettől eltérő eljárást sportszerűtlen magatartásnak kell minősíteni, hibának tekinteni, és az ellenfél golyó a kézben állásból játszhat.
24.) Szabálymagyarázat
24.1.) A játékvezető
A játékvezető döntése végérvényes és a játékmenetet illetően kötelező erejű. Csak akkor lehet döntésre kérni a magasabb kategóriájú játékvezetőt, ha valamilyen körülmény tekintetében a játékvezetőnek kételyei támadnak.
A játékvezető kötelességei:
- minden szabályt ismernie kell;
- ügyelnie kell a versenyszabályok betartására, illetve betartatására;
- fel kell állítania a golyókat;
- szükség szerint tájékoztatnia kell a közönséget a bemondásokról, és meg kell kérdeznie a játékost,
- amennyiben a játékos megfeledkezne erről.
- ha a játékvezető téves bemondást közöl, a játékos felel azért, hogy még a lökés előtt helyesbítse a bemondást;
be kell jelentenie, ha a lökésben levő játékosnak már csak egyetlen golyóra van szüksége a győzelemhez (ez utóbbi csupán a 14/1-es játékra vonatkozik).
24.2.) Óvás
A játékos kifogást emelhet a játékvezető döntése ellen, de ezt a soron levő lökés megtörténte előtt kell megtennie. A soron levő lökés után már nem vehető figyelembe óvás. Minden óvást szóbelileg kell benyújtani a játékvezetőhöz, és felszólításra írásban a verseny vezetőjéhez.
24.3.) Sportszerűtlen magatartás
a) Első eset
Ha a játékos szándékos hibát követ el (amely nem sorolható a taktikai vagy technikai hibák kategóriájába), az ilyen cselekményt sportszerűtlen magatartásnak kell minősíteni. Következmény: a 8-as és a 9-es játékban a játékost vesztesnek kell minősíteni, illetve a 14/1-es játékban 15 mínusz ponttal kell büntetni, és a golyókat vissza kell tenni kezdőállásba, amennyiben az ellenfél nem kívánja az így maradt állásból folytatni a játékot.
b) Második eset
Ha a verseny során valamelyik játékos cselekményét másodízben minősítik sportszerűtlen magatartásnak, ez azzal jár, hogy azonnal ki kell zárni a további versenyzésből. Ezt közölni kell a szövetséggel, a fegyelmi bizottság a szabálytalanság mértékétől függően pénzbüntetést vagy eltiltást is alkalmazhat.
24.4.) A szabályok módosítása
Jelen szabályokat a Poolbiliárd Világszövetség alkotta meg, és csakis e szervezet módosíthatja őket.
Eszközök:
A pool dákó:
- Átmérő a bőrnél: minimum nincs, maximum 14 mm
- Tömeg: minimum nincs, maximum 25 oz.
- Hosszúság: minimum 40", maximum nincs
- Standard átmérő a bőrnél: 13 mm.
- Standard tömeg: 19-22 oz. (1 oz. = 28,3 g)
- Standard hosszúság: 58"
A pool golyók:
- Tökéletes gömbalakkal és az alábbi méretekkel kell hogy rendelkezzenek:
- Tömeg: 5 1 - 6 oz.
- Átmérő: ~57,2 mm) (ą 0,005" eltérés elfogadható.)
A biliárd története
Kezdjük is ott, hogy a biliárd nem egy játék, hanem egy játékcsoport neve, amelybe beletartozik például a pool biliárd, a rex, de a snooker is. Bármelyiket is nézzük a játék kialakulásának kezdete mindnél ugyanaz: nagy valószínűséggel valamilyen szabadban játszott, ütős labdajáték (golf, krikett) lehetett a közös ősük. Mivel ezek már akkoriban is igen közkedvelt időtöltésnek számítottak, amit esőben, hidegben is szerettek volna játszani az emberek, előbb-utóbb megjelent a beltéri változatuk is, itt azonban már korlátozni kellett a játéktéret, így egy keretes asztal lett a golyóterelgetés színtere.
Az első, konkrét írásos emlék az 1400-as évek második feléből, XI. Lajos idejéből származik, itt említik meg először a biliárdasztalt, mint beltéri szórakozást. Eleinte persze csak a királyi udvarokban kapott helyet a játék, ám a XVII. századra már megjelentek nyilvános helyeken is az asztalok, a népszerűségük pedig minden addigi játékot felülmúlt. Természetesen ez a biliárd még egészen másképp festett, mint a mai verziók, például akadt olyan változat, ahol nem voltak lyukak, két vagy négy golyóval játszották, kapu, különféle akadályok és bábu is került az asztalra, de a dákó is inkább egy ütőre hasonlított még.
A pool biliárd
A pool biliárd Amerikában honosodott meg, amikor a spanyol, holland vagy angol bevándorlók magukkal vitték kedvenc asztalaikat és ott, az akkori igényeknek megfelelően, átalakították a játékot. A XIX. század végéig a legnépszerűbbnek a 4 golyós biliárd számított, amelyben két fehér és két piros golyó játszotta a főszerepet. Ekkor már a dákó is a maira hasonlított. Ez fejlődött tovább és lett belőle 15-ös, a 8-as és a 9-es pool, valamint ebben az időben már megjelentek a csíkos és tele mintázatú golyók is.
A pool biliárd népszerűsége hihetetlen méreteket öltött egészen az ’50-es évekig, amikor nagyjából 10 évre megtorpant a sikere. Ez azonban csak átmeneti problémának bizonyult, mert a ’60-as évektől ismét robbanásszerűen beindult a biliárdozás, 1998-ban pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elismert sportágként, igaz az olimpiai programnak továbbra sem lett a része.
Ennek ellenére a biliárd ma is az egyik legszórakoztatóbb és legnépszerűbb játék, amelyet mindenki szeret. Bérelj pool biliárd asztalt te is születésnapra, legénybúcsúra, csapatépítőre, céges bulira és add át magad ennek a különleges életérzésnek.